„Több mint 700 milliárd forint zúdul a magyar energetikai szektorba”

2016 tavaszán érkezik az új METÁR – A hozzáértő magyar energetikai vállalatok is megtalálhatják számításukat a szektorban

A távhőrendszerek fejlesztését központi felügyelő szerv tartaná szemmel, de a források szűkössége miatt akár a magánvállalkozások is szerepet kaphatnak a kivitelezésben, miközben tavasszal már az Országgyűlés elé kerül az új megújulóenergetikai támogatási rendszer – a régóta várt METÁR – is, ami a megújuló energiaforrások kiaknázása területén nyithat új távlatokat a cégek előtt – mondta el a Smartinvestnek Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár. Az energiahatékonyság területén a lakossági, az ipari és a közszféra tekintetében is nagyszabású programokon dolgozik a kormány: idén decembertől jövő május-júniusig 350-400 milliárd forintnyi, zömében építési jellegű energetikai pályázat nyílik meg.

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár

„Több mint 700 milliárd forint zúdul a magyar energetikai szektorba”

Ahogy közeledünk 2020-hoz, egyre gyakoribb kérdés lehet Ön irányában, hogy miként állunk a megújuló energiaforrások arányával.
Így igaz. A 2014-es év végén körülbelül 11 százalék volt a megújulók aránya a magyar energiamixben. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett ütemnél gyorsabban teljesítjük, amit vállaltunk. Mint ismert, Magyarország először 13 százalékot határozott meg saját célként, ezt később 14,65 százalékra emeltük. Ezt az arányt teljesíteni tudjuk, a célszámot a kitűzött határidőre el fogjuk érni.

Hogyan? Meglehetősen pesszimista hangokat, véleményeket is hallani ennek kapcsán…
Három fő irányt határozott meg a kormány: a vállalkozói, illetve a lakossági szféra ösztönzését a megújuló energiaforrások hasznosítására, valamint a közlekedés területét. A vállalkozói szféra már rég átlátta, hogy megújuló energiával milyen eredményeket tud elérni, ezt csak ösztönözni kell. A következő lépés a lakosság és a közületek meggyőzése a megújuló energiaforrások hasznosságáról. Meggyőződésem, hogy az ő számukra is jelentős előnyökkel járhat, mondjuk a napenergia kiaknázása, de beszélhetnénk a fűtési igények megújuló energiaforrásokkal történő kielégítéséről is. Mindkét esetben vannak jó példák, az elmúlt egy évben annyi új háztartási méretű – leginkább fotovoltaikus – rendszert építettek be lakossági fogyasztók, mint korábban összesen volt, a fűtés területen pedig egyre inkább terjednek a biomassza alapú, pelletes kazánok úgy a lakosság, mint a közületek esetében. A két csoport lassan kezdi felfedezni a hőszivattyús technológia előnyeit is, ami főleg a passzív épületek esetében lehet majd érdekes.

Gondolom, lassan érkeznek majd a pályázati kiírások is, hiszen most már jócskán belegyalogoltunk a soron következő uniós költségvetési időszakba.
Jól gondolja, viszont azt látni kell, hogy az uniós pályázatok teljesen más koncepcióval közelítik meg a kérdést. Egyrészt tartalmukat tekintve sokkal mélyebbek, azaz nem csak egy külső nyílászárócseréről beszélünk, hanem kimondottan a fűtési és elektromos rendszerek teljes körű korszerűsítésről. Másrészt a pályázatok sokkal szélesebb kört érintenek, mivel a különböző források szét vannak osztva: megjelennek a Vidékfejlesztési Operatív Programban és a Terület és Településfejlesztési Operatív Programban – ezek az úgynevezett önkormányzati programok. Van támogatási rendszer kifejezetten a vállalkozói szféra számára is, ez a GINOP. Illetve ott van a KEHOP, amelynek keretében főleg közintézmények, egyházak, civil szervezetek, távhőszolgáltatók számára áll rendelkezésre egy rendkívül komoly összeg az energiahatékonysági célszámok elérésére.

Mekkora összegekről beszélünk?
Ha összeadjuk az összes program keretösszegeit, az jön ki, hogy több mint 700 milliárd forintnyi uniós forrásból gazdálkodhatunk. Ezek egy része visszatérítendő, nulla százalékos vagy alacsony kamatozású forrás. Ezek úgy működnek majd, mint egy alap. A hagyományos pályázatok támogatási intenzitása pedig 45-től 100 százalékig terjed majd, attól függően, hogy milyen entitás a kedvezményezett. Az állam és a civil szervezetek 100 százalékos, az önkormányzatok valamivel alacsonyabb, míg a vállalkozó szféra, területtől függően, 45-70 százalékos intenzitású támogatásban részesülhet.

Vannak vállalkozások, amelyek az energiatermelési oldalon érdekeltek a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelésben. Régóta várja már a piac az új zöldenergia-támogatási rendszert. Lehet tudni valamit a METÁR-ról?
Jó hír a megújuló alapú energiatermelésben érintett szektor szereplői számára, hogy hamarosan jön az új támogatási rendszer. A részleteket szabályozó törvényjavaslat tavasszal kerül az Országgyűlés elé, és a jelenlegi tervek szerint az új METÁR április elsejétől léphet életbe. A szabályozás összhangban fog állni az új uniós támogatási elképzelésekkel is, azaz akkortól – felmenő rendszerben – egyfajta fordított aukciós szisztéma szerint lehet majd erőmű-építési jogosultságot szerezni. Így végleg lejár a szerencsevadászok kora, és valóban csak az életképes és előremutató projektek valósulnak meg, ami elsősorban a komoly hazai vállalkozások számára jó hír.

Eddig jobbára csak a villamos energia kapcsán beszéltünk a megújuló energiaforrásokról. Mi a helyzet a hőtermelés terén? Talán a legégetőbb a kérdés a távhő kapcsán, hiszen közel 100 rendszerről beszélünk, amelyek jelentős része gázalapú, és nem ritkán meglehetősen elavult. Pedig a távhő Nyugat-Európában mondhatni reneszánszát éli, ha jól csinálják, kevés hatékonyabb megoldást találhatunk kiváltására.
Az utóbbi megállapítással csak egyetérteni tudok. Van azonban néhány fontos kérdés, amit meg kell oldani a távhő kapcsán. Az első ezek közül valóban ezeknek a rendszereknek az állapota, állaga. A legtöbb önkormányzati vagy kombinált – önkormányzati és vállalati – kézben van. Jellemzően ez utóbbi, koncessziós üzemeltetésben lévő rendszerek vannak jobb állapotban. Összességében azonban elmondható, hogy az utóbbi időben a fejlesztések elmaradtak. Ezen változtatni kell. A második problémát a fejlesztésre fordítható források jelentették: a lakosság tovább nem terhelhető, a finanszírozási rendszernek ez a lába már most is feszített, nem bírná el a további terheket. A harmadik nehézség, amely részben kapcsolódik az első problémakörhöz, a hőtermelés magas önköltsége. Szerencsére a technika jelenlegi állása szerint ezen műszakilag lehet változtatni.

Ezt így hallani azért elég lehangoló…
Mert eddig csak a problémákról beszéltünk.

A hangsúlyból ítélve most jön majd a megoldás.
A három problémát egy körben lehet kezelni: a műszaki megfelelőséget, a hőtermelési önköltség csökkenését és a lakossági terhek szinten tartását, de inkább mérséklését is fejlesztésekkel lehet biztosítani. Ezt igyekszünk elősegíteni támogatásokkal, uniós források biztosításával. A műszaki fejlesztésnek pedig magában kell foglalnia a csővezetékek, az egyéb rendszerek és a hőtermelő berendezések modernizációját is. A biomassza és a geotermikus energia jó alternatívát jelentenek. Személyesen is ismerek olyan példát, ahol a hő előállítására zöld hulladékot használnak, amelyet csak télen kell kiegészíteni gázzal. Az ilyen rendszerekre történő átállást preferáljuk és próbáljuk elősegíteni.

Ebben a folyamatban milyen szerepe lehet a vállalkozásoknak? Ahogyan említette is, a tapasztalat azt mutatja, hogy az önkormányzatok tulajdonban lévő szolgáltatók vannak a legrosszabb állapotban, a közös, önkormányzati és vállalati együttműködések mentén üzemeltetett rendszerek esetében már az elmúlt években is láthattunk előremutató fejlesztéseket.
Lehet szerepük a vállalatoknak. Én abban hiszek, hogy az államnak egy szakmailag átfogó rendszert, stratégiát és követelményeket kell behoznia a fejlesztésekbe. Most az uniós pályázatokon belül elég sok pénzt fogunk ezekre kiírni, de szakmailag kell egy ezt átfogó, az egészet egyben kezelő szervezet, amely azonos szintre hozza az ország két legtávolabbi pontja közötti összefüggéseket. Fontos látni, hogy míg az áram- és gázszolgáltatás esetében országos hálózatokról beszélünk, a távhőszolgáltatók szigetszerűen működnek. Ezért kellenek olyan megoldások, amelyek az adott település, régió adottságaihoz alkalmazkodnak. Az önkormányzatoknak saját tőkéje nem lesz a fejlesztésekre, ebben segítenek az uniós források. Az állam a távhő-szolgáltatási stratégiában megfogalmazza a kereteket és az elvárásokat. A hozzáértő – és ez nagyon fontos kritérium – vállalatok pedig beleteszik a közösbe a munkát és a technikai-technológiai ismereteiket. Akár az üzemeltetésbe is.

Továbblépve az energiahatékonyság témakörére, itt is több irányról beszélhetünk. Van lakossági, amelyre az utóbbi időben nagy hangsúly került például a kazáncsereprogrammal vagy a szigetelési programokkal. Ott van még az ipari energiahatékonyság, illetve harmadik lábként a közintézmények és állami intézmények energiahatékonysága is.
Pontosan, ráadásul itt is van egy komoly vállalásunk az Európai Unió felé.

Gonosz kérdés: elérjük?
Igen. A közintézményi rendszer rendbetétele például már megindult. Az országban nagyon sok helyen lehet látni iskolákat, közintézményeket, állami intézményeket, amelyek felújítás alatt állnak. Most készült egy teljes felmérés, és jövő tavasszal egy több mint 100 milliárd forintos program fog elindulni az országos közintézmények energetikai felújítására. Nem csak a szigetelés, nyílászárócsere és hasonló megoldások, hanem kimondottan a fűtési rendszer felújítására, iskolák, kórházak vagy éppen járási hivatalok esetében. Azt szeretnénk, hogy az aktuális uniós ciklus végére minden intézmény fel legyen újítva. Ez ráadásul érdekes munka, hiszen műemlékvédelmi kérdéseket is felvet.

Lakossági energiahatékonysági programok indulnak?
A lakosság számára már eddig is sok programot indítottunk, az egyik ilyen az Otthon Melege Program, amelyben igyekeztünk olyan gépeket, eszközöket találni a háztartásokon belül, amelyeket sokat használnak a családok, így cseréjük esetén a lehető legnagyobb mértékben takaríthat meg a háztartás. Összesen mintegy 80 ezer sikeres pályázat volt, a hűtőcsereprogramot pedig mindenképpen szeretnénk folytatni jövő tavasszal. Emellett voltak épületekhez kötött pályázatok is kazán- vagy nyílászárócserére kiírva, illetve a társasházi programok értesítései most mennek ki. Ebben komoly, 11,8 milliárd forintnyi forrást osztunk ki, ami a közel 50 százalékos támogatási intenzitás mellett mintegy 25 milliárd forintnyi fejlesztést tesz lehetővé. Ide behoztuk a paneleket és az 50-es években épített téglaházakat is. A legjobb állapotban egyébként talán a társasházi lakások vannak, itt 35-40 százalék körül van a felújítási arány, a családi házaknál ez 30 százalék. Most abban szeretnénk segíteni, hogy a 60-70-es években épült Kádár-kockáknál legyenek meg ezek a felújítások. Az építőiparnak, főleg az ezzel foglalkozó kisvállalkozóknak, ez egy állandó, stabil megbízást jelentene.

Az ipari energiahatékonysági fejlesztések támogatására számíthatnak a termelő vállalatok?
Jövő májusban jönnek ki az első, úgynevezett kombinált pályázatok a GINOP keretein belül. Ezek két területet preferálnak majd: a külső és belső felújítást. A külső az épületenergetikára, kondicionálásra fókuszál, míg a belsők a géptechnológiai felújítások, amelyek energiamegtakarítással járnak.

Erre mekkora összeg jut?
Körülbelül 68-69 milliárd. A központi régió is fog pénzt kapni. Ekkora támogatás mellett nemcsak a termelő vállalatok, de a fejlesztéseket segítő energetikai partnereik is jól járhatnak. Ha sikeresek lesznek a pályázatok, akkor lesz munkájuk a jövőben, ami áttételesen a nemzetgazdaság számára is előnyös.

Címkék: