Milyen trendeket láttunk tavaly és mire számíthatunk idén a megújulóenergetikai befektetések terén

A tavalyi évben összesen mintegy 329 milliárd dollárt invesztáltak globálisan a megújulóenergetika különböző területeibe a befektetők, amely rekordérték és jól mutatja az egyre növekvő elköteleződést a szektor kínálta lehetőségek irányába. Mindez azonban csak az első lépések egyike, a jövőbeni növekedést a technikai fejlődésen túlmenően az idei év végén tartott párizsi klímacsúcs eredményei biztosítják majd: ez utóbbinak hatására a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó cégek papírjai egyre inkább vesztik pozícióikat az energetikai befektetések piacán, miközben a megújulóenergetikai vállalatok értéke növekszik és egyre vonzóbb célpontot jelentenek a befektetők számára, és a szélturbina és napelem gyártókba fektetők már tavaly is komoly hozamokat értek el. Ennek folytatása várható idénre is: a világ legnagyobb olajipari vállalatának tőzsdére lépése sem biztos, hogy annyira megmozgatja majd a befektetőket, mint az akár kétszámjegyű hozamot is elérni képes megújulók.

2015: a megújulóenergetika az új játékos a parketten

Tavaly összesen 329 milliárd dollárt – nagyjából 95 400 milliárd forintot – fektettek az alternatív- és megújulóenergetikába, illetve az ezekkel foglalkozó cégekbe világszerte. Ennek több mint fele Kelet-Ázsiából érkezett. Az országok közötti első helyen Kína áll 111 milliárd dollárral, Peking részéről ráadásul további fejlesztésekre is lehet számítani. Ezek elsődleges célja, hogy a kelet-ázsiai ország gazdasága tovább távolodjon a széntől és minél inkább átálljon a kevésbé szennyező technológiákra

Ez azonban csak az első lépés: globálisan 16,5 ezermilliárd dollárt kellene befektetni a teljes energiaszektor környezetbaráttá tételéhez. Az összeg első hallásra elképesztő pénzmennyiségnek tűnik, azonban árnyalja a képet, hogy a világ országai egyébként is 68 ezermilliárd dollárt terveznek fektetni az energiaszektorba 2040-ig

A tavalyi év eredményeit és az idei kilátásait legjobban a decemberben megrendezett párizsi klímacsúcs foglalta össze, ahol 196 ország képviselői írták alá az önkéntes nemzeti vállalásokat is tartalmazó klímaegyezményt. A megállapodás híre egyszerre nyomta le a fosszilis energiahordozókkal és emelte meg a megújuló és alternatív energiaforrásokkal foglalkozó cégek részvényeit.

A RENIXX World eredményei alapján a tavalyi év legnagyobb nyertesei a három legnagyobb európai szélturbina gyártó értékpapírjaiba fektetők voltak: a német Nordex 118 százalékkal, a dán Vestas 115 százalékkal, a spanyol Gamesa részvényei 111 százalékkal nőttek tavaly. Ezeket a legnagyobb napelem gyártók közül kettő, az amerikai First Solar (+67 százalékos eredmény), illetve a kínai JinkoSolar (+60 százalékos eredmény) követik.

A vonatkozó megújulóenergetikai tőzsdeindexek mozgásai szintén jó mutatták, hogy milyen hatása volt a klímaegyezménynek és a megújulók egyre intenzívebb előretörésének: a MAC Global Solar Energy Index 1.9 százalékkal, az iShares Global Clean Energy Exchange Traded Fund 1.4 százalékkal nőtt, míg az amerikai Oil & Gas Index fél százalékot esett. A legtöbbet a szénkitermeléssel foglalkozó cégek papírjai estek: a Peabody Energy Corp 11.3 százalékos, a Consol Energy Inc. 4.9 százalékos csökkenést mutattak.

2016: a kérdés, hogy lehet-e hős az új játékosból a parketten

Várhatóan igen nehéznek ígérkezik a 2016-os év a fosszilis energiahordozók számára, ami természetesen az érintett vállalatok részvényárfolyamain is meglátszik majd. A befektetői érdeklődés ennek megfelelően kifejezetten mérsékelt, amit még a Saudi Aramco esetleges tőzsdére lépése sem biztos, hogy képes lesz ellensúlyozni. Az olaj és a gáz ára rekord alacsony szinten van jelenleg, a nagy termelő cégek és befektetési alapok pedig sorban jelentik be a különböző megújuló projektek elindítását, így nem meglepő, hogy a Wall Street-i befektetők az energiaszektoron belül a napenergiával foglalkozó cégek papírjait ajánlják erre az évre.

Az Aon Hewitt tanácsadó cég londoni irodájának igazgatója, Hans Holmen szerint a megújuló energia-projektekbe irányuló, korai befektetések, növekedés-kereső eszközként, akár kétszámjegyű hozamot is eredményezhetnek. Ezt támasztja alá az Aquila Capital Concepts októberi felmérésének eredménye is, amely szerint 100 európai intézményi befektetőből 61 a megújulókhoz kapcsolódó infrastrukturális projektekben lévő kitettségek növekedésével számol a következő években.

Hasonló véleményen van Michael Liebriech, a Bloomberg New Energy Finance elnök is, aki szerint a piac arra ösztönzi a nyugdíjalapokat és az intézményi befektetőket, hogy szabaduljanak meg a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó érdekeltségeiktől, hiszen folyamatosan figyelmeztető jelzéseket küld az olaj- és szénvállalatok negatív pénzügyi kilátásait illetően. A szakember kiemelte, hogy a fosszilis energiahordozókkal foglalkozó vállalatok részvényei kifejezetten rosszul teljesítenek a piac egészéhez, és főleg a megújuló energiaforrásokhoz képest, ráadásul a piaci mozgásokban elég látványos, ahogy a befektetők igyekeznek szabadulni a hagyományos, környezetszennyező energiacégek papírjaitól.

A párizsi klímaegyezmény első hatásai pedig nemzeti szinten is kezdenek látszani: az Egyesült Királyság például bejelentette, hogy 2025-ig az összes szénerőművét bezárja, ami komoly előrelépés, hiszen jelenleg ez a technológia biztosítja az ország energiaigényének negyedét. Emellett az Egyesült Arab Emirátusok is egy a fosszilis korszak utáni fenntarthatósági program felvázolásába kezdett; Brazília egy 254 megawatt beépített kapacitással rendelkező naperőművet épít; a SoftBank, partnereivel több milliárd dollárt fektetett India napenergia piacába; míg Marokkó hamarosan átadja Afrika és egyben a világ legnagyobb koncentrált naperőművét, amely összesen 580 megawattos beépített kapacitással fog rendelkezni

Címkék: